A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói évek óta vizsgálják, hogy milyen hőterhelés éri a városban élőket. A humán bioklimatológia részben a klíma emberi szervezetre gyakorolt hatásával foglalkozik. Úgynevezett bioklíma indexek segítségével számszerűsíti a szervezetet érő hőterhelést. Nagyon sokféle indexet használ a tudomány ehhez, ezek közül Európában az egyik leggyakrabban használt az úgynevezett PET (fiziológiailag egyenértékű hőmérséklet /Physiologically Equivalent Temperature) index, amely Celsius-fokban adja meg az aktuális hőterhelés mértékét.
A bioklíma indexek kiszámításához egyszerre veszik figyelembe a levegő hőmérsékletét, a szélsebességet, a légnedvesség mértékét és a napsugárzásból érkező energia mennyiségét, mivel ez a négy tényező együttesen befolyásolja a hőérzetet, ezért „beszédesebb” egy bioklíma index az egyszerű léghőmérséklet adatnál.
A tűző napon állva – annak ellenére, hogy a hőmérséklet „csak” 38 Celsius-fok – a PET értéke akár 50 fok fölötti is lehet.
– áll az egyetem közleményében. Ha szervezetünket nagyon nagy hőstressz éri, még egészséges ember esetén is hamar felborulhat a hőháztartás, ami komoly egészségügyi következményekkel is járhat, például hőgutával. Arra érzékeny embereknél, például a kisgyermekek, idősek, a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők esetén ez még kritikusabb.
A zöldfelület életeket menthet
Az SZTE városklíma-kutatócsoportja azt vizsgálta, hogy milyen mozaikos tud lenni egy település hőstressz térképe. A 2010-es évektől kezdve folyamatosan és átfogóan gyűjtik az adatokat, amelyek kirajzoltak egy meglehetősen egyértelmű tendenciát. Ott ahol nincs zöldfelület akár 10-15 Celsius-fokkal is magasabb lehet a hőterhelés PET index értékével kifejezve, a nyári kánikulában, a felszín hőmérsékletében pedig még ennél is nagyobb lehet a különbség.
Ráadásul az épületek, burkolt felületek által nappal „begyűjtött” energia, éjjel hőként kisugárzódik, így a belvárosokban nincs meg a tehermentesítés sem a környezet sem az emberi szervezet számára, amíg egy külvárosi, zöldebb területen enyhülést jelent az éjszaka – mondta el Dr. Gulyás Ágnes, az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének adjunktusa.
Ezért fontos, hogy a várostervezők figyelembe vegyék ezt, és olyan közterületeket alakítsanak ki, amelyek minél hatékonyabban képesek mérsékelni a hőstresszt. Ennek legkézenfekvőbb eszköze a zöld- és a vízfelület, előbbi – főleg a fák – az árnyékolással, utóbbi a párologtatás révén tudja jelentősen javítani a mikroklímát.
Forrás: 24.hu
